Megtakarítható termékdíj

A módosítás lényegében elismeri, hogy a láncügyletek termékdíjkezelését korábban nem szabályozták. Egy új mentességi forma bevezetésével és a visszaigénylési lehetoség kiterjesztésével teljesül a termékdíjjogszabályok alapelve, miszerint csak azon árucikkek után indokolt fizettetni, amelyeket belföldön használnak fel és Magyarországon növelik a hulladékmennyiséget.

Hazánk EU-csatlakozásával felerosödött az a folyamat, amelynek során elsosorban multinacionális cégek több, a vállalatcsoporthoz tartozó adóalanyt létesítettek Magyarországon. A csoporton belüli vagy egymással szoros gazdasági kapcsolatban álló társaságok kereskedelempolitikai okokból egymás között gyakran több értékesítést is végrehajtanak, mielott az áru a végso – számos esetben külföldi – vevohöz kerülne.

A jelenleg hatályos törvények alapján belföldi értékesítés esetén fo szabályként a gyártónak kell megfizetnie és továbbhárítania a termékdíjat, ezt az elso vevo visszaigényelheti, ha a díjköteles árut külföldre értékesíti.

E szabály alapján azonban olyan esetekben, amikor több belföldi ügylet elozte meg a külföldre történo értékesítést, nem lehetett visszaigényelni a termékdíjat, mert nem az elso vevo vitte ki a terméket. A visszaigénylési lehetoség hiánya számos, foleg az elektronikai iparban tevékenykedo társaság számára évente akár több százmilliós indokolatlan pluszkiadást eredményezhet. Jelenleg az elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, hutoberendezések és -közegek, akkumulátorok, reklámhordozó papírok, az egyéb koolajtermékek, valamint az áruk csomagolása után kell termékdíjat fizetni.

A módosítás eredményeképp bármely belföldi cég, amely környezetvédelmi termékdíjköteles produktumot értékesít külföldre (és nem csak az elso vevo), jogosult lesz a gyártó által megfizetett és továbbhárított termékdíj viszszaigénylésére, amennyiben rendelkezik a megfizetést igazoló dokumentumokkal. A láncügyletekben részt vevo vállalatok egy még kedvezobb megoldást is választhatnak majd: amennyiben az ilyen típusú ügyleteiket elore bejelentik az adóhatóságnál, a termékdíjat meg sem kell fizetniük, így megtakaríthatják a megfizetésbol és a késobbi visszaigénylésbol eredo finanszírozási költséget.
A módosítás nyújtotta lehetoségek ráadásul visszamenolegesen is alkalmazhatók, így az érintett cégek visszaigényelhetik a korábban indokolatlanul megfizetett díjat, és jogköveto módon rendezhetik a korábban nem szabályozott láncügyletekkel kapcsolatos díjfizetési kötelezettségüket.

Azoknak a gyártóknak, akik nem fizettek termékdíjat, a 2004. április 30. óta végzett láncügyleteik során, az ilyen ügyleteikrol 2006. október 1-jéig kell bejelentést tenniük az adóhatóságnál annak érdekében, hogy mentesülhessenek a tranzakciókhoz kapcsolódó díj megfizetése alól. Természetesen a vállalatoknak szigorú adminisztratív feltételeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy élhessenek az új szabályok adta lehetoségekkel.

A jogszabály-módosítás mindazonáltal újra elotérbe hozza a termékdíj és a kapcsolódó hulladékhasznosítási jogszabályok közötti ellentmondásokat. Hiába oldódik meg ugyanis a láncügyletek termékdíjkezelése, a hulladékhasznosítási rendeletek (például az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak hasznosításáról szóló törvény) nem adnak felmentést a hulladékhasznosítási kötelezettségek alól abban az esetben, ha az érintett árut nem a gyártó, hanem az értékesítési láncban hátrébb álló vevoje viszi ki külföldre. Így a gyártóknak olyan termékeket kellene visszagyujteniük és hasznosítaniuk, amelyek igazolhatóan külföldre kerülnek; ez egyrészt irracionális követelmény, másrészt szintén indokolatlanul jelentos többletkiadást jelent.

Vám nélkül az orosz piacra

A jelenleg hatályos EU–orosz partneri és együttműködési szerződést 2008-ban kellene megújítani, miközben az eredetileg még 1994-ben aláírt dokumentum a perspektivikus célok között rögzíti majdani szabad kereskedelmi egyezmény kihordását is. Az akkori politikai szándék utóbb a csecsenföldi válság nyomán szorult háttérbe. Hátráltató tényezőnek számít az is, hogy Oroszország egyelőre nem tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek.

Matti Vanhanen finn kormányfő – Barrosóval közösen tartott sajtóértekezletükön – arról is beszámolt, hogy Helsinki arra készül: az októberi informális EU-csúcs alkalmából meghívják majd Vlagyimir Putyin orosz elnököt is. A finnországi Lahti-ban megrendezendő őszi csúcs fő témája amúgy az innováció lesz, ezt a finn elnökség a következő hat hónap kiemelt kérdéseként igyekszik kezelni, központi kihívásnak tartva az EU versenyképességének érdemi javítását. További prioritás az energiapolitikai feladatok kezelése, ebben Helsinki a „külső dimenziókra” igyekszik összpontosítani. Barroso ennek kapcsán hangsúlyozta az EU–orosz „energiapolitikai partnerség” fontosságát is, jóllehet finn részről előzőleg óvatosan kerülték annak kommentálását, mennyiben látnak esélyt az energiacharta orosz részről történő aláírására.

Barroso és Vanhanen reményét fejezte ki, hogy Bulgária és Románia jövő januárban csatlakozhat majd az unióhoz, és hangsúlyozták az EU–török és EU–horvát csatlakozási tárgyalások fontosságát is. Az előbbi kapcsán ugyanakkor mindketten értésre adták: miközben az unió úgymond „tiszteletben fogja tartani valamennyi korábbi kötelezettségvállalását”, hasonlóképpen elvárják, hogy a fél év során Ankara is teljesítse függőben lévő házi feladatait.